Alapszabály - tervezet

- Közgyűlések - Közgyűlés 2017
Alapszabály a 2017. december 14-ei módosításokkal egységes szerkezetben

„Informatikai és Könyvtári Szövetség”

Alapszabály

a 2017. december 14-ei módosításokkal egységes szerkezetben 

Preambulum

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (továbbiakban: IKSZ) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti kulturális tevékenységet végző közhasznú szervezet, amely vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és azoktól anyagi támogatást nem fogad el.

Az IKSZ a könyvtárak és informatikai intézmények szakmai képviseleti, érdekegyeztető szervezete.

Az IKSZ célja az állampolgárok és a társadalom egésze számára az optimális könyvtári és információs szolgáltatások fenntartása, ennek érdekében a könyvtári rendszer működőképességének fejlesztése, a könyvtárakban található értékek megőrzése, a könyvtári és információs szolgáltatások színvonalának emelése, a jogszabályok és a szakmai követelmények érvényesítése.

1. § Az IKSZ feladatköre, közhasznú szolgáltatásai 2011. évi CLXXV törvény 2. § 20. pontja rendelkezéseinek megfelelően:

(1) Az IKSZ mint szakmai képviseleti, érdekegyeztető szervezet, képviseli tagintézményeit minden olyan országos, regionális és egyéb szakmai fórumon, amelyet a tagintézményeit érintő kérdésekben hívtak össze. Ezen feladatai keretében:

A) Részt vesz a tagintézményeit érintő jogszabálytervezetek kidolgozásában, állásfoglalások kialakításában, kezdeményezi ilyen döntések meghozatalát, jogszabályok, állásfoglalások megalkotását.

B) Szakmai állásfoglalásokat tesz közzé.

C) A nyilvánosság felhasználásával fellép minden olyan intézkedés ellen, amely sérti a tagintézményeiben megtestesülő társadalmi érdeket vagy bármely informatikai vagy könyvtári szervezet konkrét érdekeit.

(2) Az IKSZ elsősorban tagintézményei, de az érdekkörébe tartozó területen bárki számára elérhető közhasznú szolgáltatásokat biztosít. Ezen feladatai körében:

A)   Szakmai rendezvényeket, továbbképzéseket szervez és vezet le, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-ban meghatározott „felnőttoktatás, fejlesztő nevelés-oktatás” közfeladatok ellátásának segítése érdekében. (nevelés, oktatás)

B)  Kiadja a Könyvtári Levelező/lap című folyóiratot,   Kiadói – elektronikus és papíralapú – tevékenységet folytat és működteti a szervezet honlapját, a Magyarország helyi önkormányzatairól  szóló  2011.  évi  CLXXXIX.  törvény  13.  §   (1)  bekezdésében  meghatározott Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása (7) pontja értelmében a „kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása…” nevű közfeladat ellátásának segítése érdekében. (kulturális tevékenység)

Az IKSZ nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

(3) Feladatai és szolgáltatásai átláthatósága és elérhetősége érdekében az IKSZ a tevékenységét nyilvánosságra hozza. A nyilvánosságra hozatal módját a az Alapszabály 7. §-a határozza meg.

2. § Az IKSZ jogállása, székhelye

Az IKSZ országos szervezettségű közhasznú Szövetség.

Székhelye: 1827 Budapest, Budavári Palota F épület (1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.)

3. § Az IKSZ tagsága

Az IKSZ tagja lehet minden olyan könyvtár, informatikai intézmény és szervezet, amely

  1. csatlakozási szándékát írásban bejelenti, az alapszabály rendelkezéseit magára kötelezőnek elismeri;
  2. a megállapított tagdíj befizetését vállalja, és befizeti;
  3. intézmény és annak dolgozói tevékenyen közreműködnek az IKSZ céljainak megvalósításában.

A tagintézmény részvétele az IKSZ szervezeteinek munkájában a tagintézmény képviseletére felhatalmazott vezető, vagy az általa állandó vagy eseti jelleggel meghatalmazott személy delegálásával  történik.

Az IKSZ tagjának joga, hogy

  • részt vegyen az IKSZ tevékenységében és rendezvényein,
  • részt   vegyen   a   tisztségviselők   (elnökségi   tagok   és   felügyelőbizottsági   tagok) megválasztásában,
  • igénybe vegye az IKSZ szolgáltatásait, éljen javaslattételi jogával bármely szövetségi választott testület felé,
  • az IKSZ bármely szerve törvénysértő határozatának bírósági felülvizsgálatát kérje.

Az IKSZ tagjának kötelessége, hogy

  • megfizesse az alapszabályban meghatározott összegű tagdíjat,
  • a regisztrációs adatokat szolgáltassa,
  • megtartsa a jelen Alapszabályban és az IKSZ más szabályzatában foglaltakat,
  • betartsa a választott szövetségi testületek által hozott döntéseket,
  •  információszolgáltatás  az  üzleti  titok,  az  adatvédelmi  törvény  illetve  az  egyéb jogszabályok által védett adatokon kívül.

Az IKSZ tagjának feladata, hogy

  • legjobb    tudása     szerint    hozzájáruljon    az    IKSZ   fentebb    említett      feladatainak ellátásához, azok megtervezéséhez és fejlesztéséhez.

Ki kell zárni a tagok közül azt, aki:

  • fennálló kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget
  • jogszabályt, alapszabályt, vagy az IKSZ határozatát sértő magatartást tanúsít;
  • az IKSZ céljaival vagy érdekeivel ellentétes magatartást tanúsít;
  • méltatlan magatartás tanúsítása miatt a tagságra érdemtelenné vált;
  •  a tagdíjfizetési kötelezettségének hat hónap óta nem tesz eleget, és az írásban történt felszólításnak határidő engedélyezése mellett sem tett eleget, a határidő eredménytelenül telt el;
  • akinek kizárását jogerős fegyelmi határozat kimondja.

A tag kizárásával kapcsolatos döntést első fokon az Egyesület Elnöksége hozza meg. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet, amely e minőségében másodfokú szervként jár el a tagkizárások ügyében. A fellebbezést az Elnökséghez (valamely Elnökségi taghoz) kell eljuttatni.

4. § Az IKSZ szervezete

(1) Az IKSZ az alább felsorolt szervezetek útján fejti ki tevékenységét:

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Tagozatok
  4. Felügyelő Bizottság
  5. Titkárság
  6. Munkabizottságok, projektcsoportok

(2) Közgyűlés

Az IKSZ legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyben az IKSZ valamennyi tagintézménye részt vesz. A Közgyűlés lehet rendes vagy rendkívüli. Rendes közgyűlést évente két alkalommal kell tartani, minden negyedik évben a megtartott rendes közgyűlés tisztújító közgyűlés.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály megállapítása, módosítása,
  2. az évi költségvetés meghatározása, az éves munkaprogram fő irányainak elfogadása,
  3. az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
  4. a közhasznúsági melléklet elfogadása,
  5. az IKSZ elnökének, alelnökeinek, az elnökség tagjainak, a felügyelő bizottsági tagjainak megválasztása,
  6. az éves tagdíj megállapítása,
  7. minden olyan kérdés, amelyet az IKSZ tagintézményei, szervezetei közgyűlési hatáskörben történő döntésre javasolnak,
  8. a befektetési szabályzat elfogadása,
  9. az IKSZ feloszlatása.
  10. minden olyan kérdés, amelyet a Közgyűlés magához von. A közgyűlés nyilvános. Az IKSZ minden tisztségviselője és szervezete a közgyűlésnek felel a munkájáról.

(3)  A Közgyűlés összehívásának módja és döntéshozatala

A Közgyűlés, amelyet az IKSZ elnöke hív össze írásban, évente kétszer ülésezik. A Közgyűlés helyét, idejét, valamint a javasolt napirendet a tagok javaslatára az Elnökség állapítja meg, és ezt legalább tizenöt nappal a kitűzött időpont előtt írásban (e-mail útján) közli valamennyi taggal.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak; zárt ülés elrendelésére és megtartására nevesített konkrét esetekben (pl.: különösen védett egészségügyi személyes adatok, személyiségi jogok, az adatvédelmi szabályok védelme érdekében, stb.) kerülhet sor. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok minimum 50%-a+l fő a közgyűlésen megjelenik. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három (3) és legfeljebb tizenöt (15) nappal követő időpontra hívják össze. Amennyiben a  közgyűlés  nem  határozatképes,  az  IKS Z  elnöke  a  határozatképtelenség  megállapítását  követően, változ atlan napirenddel a köz yűlést ismét összehívja. Az ismételten összehívott  közgyűl és időpontja az eredeti közgyűlést követő 5 naptári napon belül lehet (jogszabály  szerinti  pontosítás)  amely a jelenlévők számától  függetlenül  határozatképes,  amennyiben  azonos napirenddel hívták össze.

Minden tagintézmény egy szavazattal rendelkezik. Szavazati jogát a 3. § (1) szerint meghatározott képviselője útján gyakorolja. A tagok szavazati jogukat a közgyűlésen minden feltételtől mentesen gyakorolhatják, kivéve a 6. § (1) bekezdésében megjelöltekben foglalt kizárási okokat.

A Közgyűlés levezető elnökének személyére az IKSZ elnöke tesz javaslatot a Közgyűlés megnyitását követően. A levezető elnöknek javasolt személyt a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50%+1 szavazat) választja meg. A Közgyűlés többi tisztségviselői, így a jegyzőkönyvvezető, illetve a két fő szavazatszámláló személyére a megválasztott levezető elnök tesz javaslatot, amely személyeket a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50%+1 szavazat) választ meg.

A Közgyűlés a döntéseit határozati formában hozza. A határozatokat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50%+1 szavazat) hozza, de bármely tag kérhet titkos szavazást. Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott kérdést elvetettnek kell tekinteni. A közhasznúsági melléklet valamint az éves beszámoló elfogadásához a tagok minősített többségének egyetértése szükséges.

A határozathozatalra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a 6. § határozza meg. A határozatokról a Titkárság nyilvántartást vezet.

A Közgyűlés üléseiről minden esetben emlékeztető, jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a Közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva.

Az emlékeztetőt és a jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Titkár látja el.

A közgyűlési határozatokat a folyamatot végigkísérő, évenként l-es sorszámmal kezdődő számozással/év kell ellátni, és sorrendben kell felvezetni a Közgyűlési Határozatok könyvébe. Az IKSZ közgyűlési határozatai nyilvánosak. A nyilvánosságra hozatal módját az Alapszabály 7. § határozza meg.

A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, valamint a Szövetség http://iksz.shp.hu http://iksz.org.hu weboldalán közzéteszi.

(4)   Elnökség

Az IKSZ operatív ügyeinek - a Közgyűlések közötti időszakban - intézésére felhatalmazott szerve az Elnökség, melynek tagjai vezető tisztségviselők. Az elnökség 7 (hét) tagú, 1 (egy) elnöke, 2 (kettő) alelnöke és 4 (négy) tagja van, akiket a Közgyűlés választ 4 (négy) évre.

Az Elnökség tagjai:

Ramháb Mária elnök

  • cím: 6000 Kecskemét, Mezei u. 7.;        anyja neve: Vörös Margit

dr. Keveházi Katalin Márta alelnök

  • cím: 6721 Szeged, Lengyel u. 4/a ;        anyja neve: Czégényi Klára

Tőzsérné Géczi Andrea alelnök

  • cím: 3300 Eger, Bolyki Tamás u. 75.;  anyja neve: Horváth Gizella 

Figula Anikó elnökségi tag

  • cím: 9012 Győr, Garan János u. 12.     anyja neve: Kiss Anna 

Füstös János elnökségi tag

  • cím: 8840 Csurgó, Kossuth u. 9. ; anyja neve: Horgas Irén 

Fülöp Attiláné elnökségi tag

  • cím:         2100 Gödöllő, Ibolya u. 21. ; anyja neve: Molnár Margit

Lükőné Őrsi Gabriella elnökségi tag

  • cím:         1223 Budapest, Hant u. 8-10. ; anyja neve: Domokos Borbála 

Az Elnökség hatás- és felelősségi köre

Az Elnökség - javaslatot tesz :

A) az alapszabály megállapítására, módosítására,

B) az évi költségvetés meghatározására, az éves munkaterv fő irányainak elfogadására,

C) az elnökség évi beszámolójának elfogadására,

D) az évente elkészített közhasznúsági melléklet elfogadására,

E) az éves tagdíj mértékére.

- tájékoztatást ad:

A) a könyvtárakat érintő jogszabálytervezetekkel összefüggésben kialakított véleményekről,

B) a kiadott szakmai állásfoglalásokról.

- döntést hoz:

A) az IKSZ éves gazdálkodásáról,

B) fegyelmi eljárás elrendeléséről és a tagkizárásról;

C) két közgyűlés között az IKSZ mindazon ügyében, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökséget az elnök és az alelnökök képviselik.

Az Elnök hatás- és feladatköre:

1.       képviseli az IKSZ-et,

2.       a jelen alapszabály 4. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben összehívja az IKSZ Közgyűlését.

3.       felelős:

a)  az  elnökség  évi  szakmai,  gazdasági  beszámolójának  kidolgozásáért,  és  annak  a közgyűlés elé terjesztéséért,

b)   az éves munkaterv és költségvetés kidolgozásáért, annak irányelveinek a közgyűlés elé terjesztéséért,

c)   az évente elkészített közhasznúsági melléklet kidolgozásáért, és annak a közgyűlés elé terjesztéséért,

d) az IKSZ gazdálkodásáért, amelyről rendszeresen tájékoztatást nyújt az Elnökségnek,

e)  irányítja az Elnökség munkáját,

f)  javaslatot tesz az elnökségi ülések napirendjére,

g) tájékoz tatja a tagozati képviselőket az Elnökség munkájáról,

g) felel a szervezet jogszabályoknak megfelelő működéséért.

Az Elnök a hatáskörébe tartozó egyes feladatait az alelnökökre átruházhatja.

Az Elnökség ülésezésének rendje:

Az elnökség évente szükség szerint, de minimum 5 (öt) 4 (négy) alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök kezdeményezésére az IKSZ titkára hívja össze. Az írásbeli meghívókat legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napon meg kell küldeni valamennyi elnökségi tagnak. Rendkívüli esetben az elnök rendkívüli ülést is összehívhat.

A meghívóban közölni kell az elnökségi ülés napirendjét, és egyidejűleg meg kell küldeni a napirendekhez tartozó vitaanyagokat is.

Az Elnökség ülései nyilvánosak; zárt ülés elrendelésére és megtartására nevesített konkrét esetekben (pl.: különösen védett egészségügyi személyes adatok, személyiségi jogok, az adatvédelmi szabályok védelme érdekében, stb.) kerülhet sor.

A elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok 50%-a +1 fő az ülésen megjelenik. Amennyiben az elnökségi ülés nem határozatképes, az IKSZ elnöke a határozatképtelenség megállapítását követően - változatlan napirenddel - az elnökségi ülést ismét összehívja.

Az ismételten összehívott elnökségi ülés időpontja az eredeti elnökségi ülést követő 5 naptári napon belül lehet, amely elnökségi ülés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben azonos napirenddel hívták össze.

Az elnökségi ülés döntéseit határozati formában hozza meg, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Az elnökség bármely tagja titkos szavazást kérhet. A határozathozatalra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a 6. § határozza meg. A határozatokról a titkár nyilvántartást vezet. Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott kérdést elvetettnek kell tekinteni.

Az Elnökség üléseiről minden esetben emlékeztető, jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) . A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen hozott határozatokat sorszámmal ellátva.

Az emlékeztetőt és a jegyzőkönyvet mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Titkár látja el.

Az elnökségi határozatokat a folyamatot végigkísérő, évenként l-es sorszámmal kezdődő számozással/év kell ellátni, és sorrendben kell felvezetni a Közgyűlési Határozatok könyvébe. Az IKSZ közgyűlési határozatai nyilvánosak. A nyilvánosságra hozatal módját az Alapszabály 7. § határozza meg.

Az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, valamint a Szövetség http://iksz.org.hu http://iksz.shp.hu weboldalán közzéteszi.

(5) Tagozatok

Az IKSZ könyvtártípusok szerinti, területi és egyéb szakmai elven létrejött tagozatokból áll. Legalább öt tagintézmény önálló tagozatot hozhat létre. Új tagozat megalakulását az elnökségnek be kell jelenteni. A tagozati alakuló ülés jegyzőkönyvét, a tagozat ügyrendjét és a tagozat éves beszámolóját tudomásul vételre az elnökségnek be kell nyújtani. A tagozatot a résztvevő tagintézmények saját döntésük alapján megszüntethetik. A megszüntető ülés jegyzőkönyvét az elnökséghez be kell nyújtani. Ha a tagozat nem nyújtja be éves beszámolóját,  valamint a tagozati képviselő nem jelenik meg az elnökségi üléseken, és nem tájékoz tatja az  elnökséget az elmaradás okáról, az elnökség törli a tagozatot szervezetei közül . Amennyiben a tagozat alapszabály ellenesen működik, az elnökség dönthet a tagozat megszüntetéséről.

A tagozatok irányítását és képviseletét a tagozati képviselő látja el.

A tagozati képviselők megválasztásának módját és a tagozat működését a tagozatok ügyrendje határozza meg, amelynek tartalmát a tagozatok maguk döntik el.

A tagozati képviselőnek vélemény-nyilvánítási és javaslattételi joga van a közgyűlés és elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben.

A tagozati képviselők állandó meghívottként, szükség szerint részt vesznek az elnökség munkájában.

(6) Felügyelő Bizottság (FB)

A Közgyűlés az IKSZ működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére öttagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. Az FB tagjait a Közgyűlés titkos szavazással választja. Megbízatásuk négy évre szól. A felügyelő bizottság működését részletes ügyrend szabályozza, amelyet a felügyelő bizottság határoz meg.

Az ülések összehívását a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A Tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc  nappal írásban értesíteni kell.

A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagok 2/3-a jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést - azonos napirendi pontokkal - legalább öt napos időközzel kell kitűzni. A Felügyelő Bizottság működésére egyebekben a Közgyűlés működési szabályait kell alkalmazni.

A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az IKSZ működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Közgyűléstől, illetve munkavállalóitól, az IKSZ könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésein szavazati joggal részt vehet, jogszabálysértés, vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni.

A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak; zárt ülés elrendelésére és megtartására nevesített konkrét esetekben (pl.: különösen védett egészségügyi személyes adatok, személyiségi jogok, az adatvédelmi szabályok védelme érdekében, stb.) kerülhet sor A Felügyelő Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Az FB munkája  során  a  vezető  tisztségviselőktől  jelentést,  a  szervezet  munkavállalóitól  pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.  A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal  rést vehet, illetve részt vesz , ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. Az FB elnöke az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

 A felügyelő szerv Az FB köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv   elnökség döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet elnökséget a felügyelő szerv az FB indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség  vezetőszerv összehívására a felügyelő szerv az FB is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv az FB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(7) Titkárság

Az IKSZ ügyviteli teendőit a Titkárság látja el, melynek vezetője a titkár. A Titkárság munkáját az Elnök irányítja.

(8) Munkabizottságok, projektcsoportok

Az IKSZ közgyűlése, elnöksége meghatározott feladat elvégzésére munkabizottságot, projektcsoportot alakíthat. Ezen egységek vezetőiről, tagjaikról, feladataikról és hatásköreikről a megalakító szervezet hoz döntést, munkájukról is nekik számolnak be.

5. § Vezető tisztségviselők jelölése, megválasztása

Az IKSZ vezető tisztségviselői: elnök, alelnökök, elnökségi és felügyelő bizottsági tagok. Tisztségviselőnek csak olyan személy választható, aki megválasztásakor a tagintézmény állandó képviselője. Ha időközben a küldő intézménynél vezetői megbízása megszűnik, választott tisztségében maradhat a következő tisztújításig.

Vezető tisztségviselő személyére bármelyik tagintézmény képviselője - a jelölni kívánt személy beleegyezésével - javaslatot tehet. A választáskor legtöbb szavazatot kapott, de az Elnökségbe illetve a Felügyelő Bizottságba már be nem kerülő két-két tagot póttagként a választott testületek tagjainak pótlására be lehet hívni a két tisztújító közgyűlés közötti időben. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályait a 6. § tartalmazza.

6. § Az IKSZ szervezeteinek határozathozatalaival összefüggő összeférhetetlenségi szabályok

(1) Közgyűlés, Elnökség

A közgyűlés, az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. §), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.  Nem  minősül  előnynek  a  közhasznú  szervezet  cél  szerinti  juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő, cél szerinti juttatás.

(2) Felügyelő Bizottság

Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

  1. az IKSZ elnöke vagy az IKSZ elnökségének tagja,
  2. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
  3.  a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő, cél szerinti juttatást -, illetve
  4. az a.)-c.) pontban (Ptk.8:1. §) meghatározott személyek hozzátartozója.

(3) Általános megkötések

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -

a)  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d)  amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7. § Nyilvánosság

Az IKSZ működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az IKSZ székhelyén - az IKSZ képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.

Az IKSZ közhasznú szolgáltatásaiból az érdekkörébe tartozó területen bárki részesülhet. Ennek biztosítása érdekében kiadja a Könyvtári Levelező/lap című folyóiratot és működteti a szervezet honlapját

Az  Elnökség  évente  egyszer   a  http://iksz.org.hu   a  http://iksz.shp.hu  internetes  oldalán keresztül hozza nyilvánosságra a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételi módját, a működés módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az IKSZ a minden év május 31-éig közhasznúsági melléklet tételére kötelezett, melyet nyilvánosságra hoz a Könyvtári Levelező/lapban és a szervezet honlapján.

8. § Az IKSZ vagyona

Az IKSZ vagyona a tagok által befizetett tagdíjakból, támogatásokból és pályázati bevételekből áll.

Az IKSZ köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági melléklet tartalmazza:

  • a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként (támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni);
  •  a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat;
  • a kettős könyvvitel esetében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat;
  • az IKSZ által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat;
  • a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az IKSZ éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik.

Az IKSZ vagyona felett utalványozási joggal az elnök és a titkár, vagy az Elnökség egy tagja együttesen rendelkezik.

Az IKSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési képviselői, valamint megyei, fővárosi, önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. Emellett az Európai Parlament tagjának történő jelölést, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítást, valamint a polgármester jelölését nem támogatja, illetve a fenti választások során jelölteket nem állít.

Az IKSZ a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az IKSZ a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél illetve közhasznú célok szerinti tevékenységet nem veszélyezteti.

Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az IKSZ közhasznú tevékenységeire fordítja.

Az IKSZ az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

Az IKSZ bevételei:

a)   alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az IKSZ rendelkezésére bocsátott vagyon;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel

c)  a költségvetési támogatás

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből jutatott támogatás

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel

e)  más szervezettől illetve magánszemélytől kapott adomány;

f)  befektetési tevékenységből származó bevétel

g)  az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az IKSZ költségei, ráfordításai (kiadásai):

a)  alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b)  gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c)   az IKSZ szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az IKSZ gazdálkodására és adománygyűjtésre egyebekben a 2011. CLXXV. törvény V. fejezetének 17.§-26.§-ai irányadóak.

A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját- a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az IKSZ által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

Az IKSZ beszámolója tartalmazza:

a)  a mérleget (egyszerűsített mérleget)

b)  az eredmény kimutatást (egyszerűsített mérleget)

c)  kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet

Az IKSZ köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját- kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt- az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Az IKSZ köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az IKSZ beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Az IKSZ saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettsége kiterjed a beszámoló saját honlapon http://iksz.org.hu http://iksz.shp.hu történő elhelyezésére is. Az IKSZ a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

Az IKSZ beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Az IKSZ nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

Az IKSZ működése felett az ügyészség – az e törvényben, valamint a Ptk-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásának van helye.

9. § Az IKSZ megszűnése

Az IKSZ megszűnésére a Ptk 3:83-86. §§-ai, illetve a 2011. évi CLXXV. törvény 9-10 §-ai irányadóak.

Az IKSZ megszűnése esetén vagyonát könyvtári célokra kell fordítani.

10. § Záró rendelkezések

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

11. § Az IKSZ befektetési szabályzata

 Az  IKS Z befektetési tevékenységét  az Elnökség befektetési  szabályzatot  készít  és  azt  a  Közgyűlés minősített többséggel fogadja el.

  1. Befektetési tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil  szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi C LXX V. törvény szerint befektetési  tevékenységnek minősül az IKS Z eszközeiből  történő értékpapír -,  társasági  tagsági  jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló  vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység .
  2.  Az IKSZ bármilyen befektetést csak az alapszabályban rögzített céljainak megvalósítása  érdekében, az okat nem veszélyeztetve végezhet.
  3. A  befekt etésből  származó  haszon  az  IKSZ  alapszabályában  meghatározott  közhasznú  céljaira fordítandó.
  4. Az IKSZ magyar állam kötvényekkel kapcsolatos ügyleteit az elnök hagyja jóvá. Egyéb értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek esetén az Elnökség az általa az éves gazdálkodási tervben  jóváhagyott feltételek alapján dönt.
  5. Ingatlan és egyéb hosszú távú (egy évnél hosszabb időre szóló) befektetést szolgáló, nem  értékpapír  jellegű  vagyontárgy  szerzéséhez ,  elidegenítéséhez  a  közgyűlés  hozzájárulása  szükséges.
  6. A Közgyűlés által jóváhagyandó éves közhasznúsági mellékletnek tartalmazni kell az IKSZ  befektetési tevékenységéről készülő beszámolót is.
  7. Jelen befektetési szabályzat az IKS Z alapszabályával összhangban készült.

Alulírott, az IKSZ elnöke igazolom, hogy a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján jelen alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály  2014. szeptember 11. 2017. december 14. napján elhatározott módosításai alapján hatályos tartalomnak azzal, hogy jelen Alapszabályban a módosítások félkövér és dőlt betűszedéssel kerültek megjelölésre

Jóváhagyta a 2014. szeptember 11-i közgyűlés 2017. december 14-i közgyűlés.  Budapest, 2014. szeptember 11.  2017. december 14.